5. Rész - Kisfiam!
A szülés után
Emma: Aludj csak kicsi fiacskám. :) Hm... mi legyen neked a neved? David! Ez aranyos. :)
Ahogy teltek a napok Emma és a picije egyre jobban összenőttek. Emma nem gondolkodott semmin, hogy hogy lehet ez, és miért, csak az érdekelte, hogy van egy kisfia, és boldog volt. A világ legboldogabb édesanyja.
Emma: Na gyere te kis drága. Itt a mama! Holnap van viszont a szülinapot te kis nyuszika! Szeretlek ám! Szeret ám az anyuci!
David: GgGg...
Emma: Ajj,egyelek meg. *-*
A szülinap után pár hónappal David már beszélni tudott. Már mondta a véleményét arról ami neki nem tetszett, és ami tetszett neki.
Emma: Na te kis prücsök! Mit szeretnél ma csinálni?
David: Tesóóó! Tesóóó!! :'(
Emma: Sssssh... ne sírj picim... majd lesz kistestvéred... *Jaj mit tegyek? Davidnak kéne egy kistestvér... hm... mi lenne ha beleolvasnék újra abba a könyvbe? De még nem... majd egy idő múlva... addig David el lesz remélem."
És teltek az évek az ígéretet megtartva Emma beleolvasott a könyvbe... David már az első osztályt járta. Emma pedig már Hip Hop tánctanár volt. Tökéletes életük volt. Amilyet Emma mindig is akart. De most, mivel látta hogy a fiának kistestvér kell, megtette ami csak tőle tellett... és ő is nagy boldogsággal lapozta végig a könyvet.
Emma: Na akkor kezdjük.
"Az nő több gyereket szeretett volna, ezért újra elővette a könyvet. Ikrei születtek ezután, és mind a kettő fiú lett."
Emma: Ikreim lesznek? Huhuuuu... :DDDDD
|