Anabell: Menj odébb te macska! Most!

...

Anabell: Szerencsétlen gyerekek. Nem tudják, hogy mibe keveredtek... nem értem, hogy egy ilyen jól nevelt nőbe, mint Agnes, hogy szorulhatott ennyi gyűlölet, harag, az egész világ iránt. Sehogy sem bírom ezt megérteni. Mit ártottak ezek a szerencsétlenek neki? Semmit... mégis őket bünteti... ilyen félelmetes módon. Szegények biztos halálra vannak rémülve.

Miaúú...

Anabell: Maradj csöndbe már! Nyugalmat akarok. Így is úgy érzem, hogy leszakad a fejem ettől a...

Trcs...

Anebell: Héj! Ki vagy?

Ashley: Jézusom! Ááhh!

Anabell: Állj! Állj meg! Nyugalom. Ne fuss vissza!

Ashley: Ki vagy te?

Anabell: Anebell a nevem.

Ashley: Miért zártál be ide minket?

Anabell: Nem én zártalak be.

Ashley: Hanem?!

Anabell: A nővérem. Agnes volt.

Kelly: Ash! Ashley! Kivel beszélsz?!

Lewis: Ashley!

Ashley: Csönd már!!

Mark: Kivel beszélhet? ...

Ashley: A nővéred miért zárt be minket, és egyáltalán... mi a fenét kerestek itt a mi házunkban?

Anabell: Ez bonyolult...

Ashley: Nem, nem bonyolult. Az egész otthonunk feltúrtátok, és... és elpusztítottátok. Hol van az anyám?!

Anabell: Nyaral.

Ashley: Mit csinál? Nyaral?!

Anabell: Igen. Azért vagyunk most itt, mert nyaral... azt hittük, hogy üres lesz a ház és... vagyis... mindegy! Bonyolult! Semmi közöd vagy közötök hozzá!

Ashley: De van! Nem is kevés! Toljátok el magatokat az otthonunkból!

Anabell: Nem lehet.

Ashley: Mégis miért nem?! Csak lépj ki az ajtón... vagy felőlem mehettek az ablakon is. Csak az a lényeg, hogy ne rontsátok a ház levegőjét!

Anabell: Elmennék én. Hidd el, de van itt valami, amit meg kell találnunk a nővéremmel, és addig nem mehetünk el... ő szerinte. Agnes, a nővérem nem hajlandó addig elmenni. Sajnálom.

Ashley: Mi kell? Simoleon? Vigyétek! Csak menjtek innen!

Anabell: Nem kell pénz. Sajnálom... de ez van...

Ashley: ...

Lewis: Ashley! Menjünk ki?

Ashley: Ne, maradjatok ott!

Ashley: Miért vagytok ilyen véres jelmezben? Vagy mibe...

Anabell: Hogy ne jöjjenek ide. Az édasanyád, két hónapra ment el nyaralni. Mi három hete vagyunk itt, és ez idő alatt, mindenkit elijesztettünk innen. A takarítókat, kertészt... a szomszédokat. Senki nem teszi be a házba a lábát, se a közelébe.

Ashley: És nektek ez jó érzés, hogy másokat halálra ijesztetek?!

Anabell: Nekem hidd el nem...

Ashley: És a nővéred? Neki jólesik?

Anabell: Ő egy nagyon önakaratú nő... és... televan gyűlölettel.

Ashley: Miért?

Anabell: Nem volt soha olyan életünk, mint az átlag embereké... ajj... sajnálom, de nem mondhatok többet! Így is sokat mondtam! Csak arra kérlek, hogy menjetek el innen! Mindenkinek jobb lesz! Agnes... nagyon... nagyon... veszélyes tud lenni.

Ashley: Megéltünk mi már egy két dolgot. A veszély szó hallatán, már nem félünk.

Agnes: Anabell! Azonnal gyere ide!! Azonnal!

Anabell: Sajnálom, de mennem kell. Kérlek menjetek el! Hidd el. Nem akarok nektek rosszat!

Ashley: Várj!