Ashley: Azta. O_O

Kelly: Ez aztán ház.

Ashley: Anyaa...?

Kelly: Nem tudom.

Ashley: Nagy a csend.

Kelly: Szerintem nincs itt.

Ashley: Anyaa!

Kelly: Anyucii!

Ashley: Anya! Itt vagy?! Valaki?!

Lewis: Mit ordibáltok?

Mark: Aztamindenit. o.O

Kelly: Üres a ház. Anya nincs itt.

Tony: De egész szépen át lett alakítva a ház... sőt... lélegzetelállító lett.

Ashley: AZ BIZTOS!

Tony: Mit üvöltesz?

Ashley: Bocsi. xD Bennem maradt a hang. ^^

Tony: o.O

Kelly: De ááh... kezdek ideges lenni. Anya hol lehet?

Lewis: Üzleti út?

Kelly: Üzleti? Lehet, de áhh...

Lewis: Van egy ötletem.

Kelly: Mondd!

Lewis: Pihenjünk ma ki magunkat, és holnap kérdezősködjünk körbe.

Mark: Ez nem rossz ötlet.

Kelly: Ashley?

Ashley: Felőlem.

Este

Tony: Halljátok... csak nekem fura, hogy az ajtó nyitva volt? Nem volt bezárva.

Lewis: Nem.

Kelly: Nem... ezért kezdtem idegeskedni nagyon.

Ashley: Nekem fel sem tűnt. :OOO

Kelly: -.-

Ashley: Bocsáánat... xD

Kelly: Álmos vagyok... =/

Ashley: Én is egy kicsit...

Mark: Nem csak ti. :D Naa, de holnap akkor merre kezdjük a szimatolást?

Tony: Itt az utcában. Kopogjunk be a szomszédokhoz. Biztos lesz valaki aki látott, vagy tud valamit.

Lewis: Reméljük.

Kelly: Uhh... Jézusom. o.O

Ashley: Mi az?

Kelly: Semmi... :/

Ashley: Te tudod.

Lewis: Szóval akkor holnap az egész utcát átnézzük.

Tony: Pontosan.

Lewis: De ha nem tud senki semmit?

Tony: Tudnia kell valamit valakinek... nem lehet, hogy senki nem látott semmit.

Lewis: Remélem, hogy sikerrel járunk. =/

Kelly: Halljátok! Nektek nem különös valami ebben a házban?

Ashley: Nem, sőt... imádom. *__* Szerintem olyan szép! :D

Lewis: Szerintem is tök jó az egész.

Mark: Csatlakozom! ;D

Tony: Neked mi különös benne?

Kelly: Olyan fura, különös érzések törnek rám... fura érzéseim vannak... ijesztő érzéseim...

Ashley: Álmos lehetsz.

Kelly: Remélem...

Tony: Igaza van Ashleynek. Ki vagy merülve csak.

Ashley: Hát, én is kivagyok. Szóval lépek aludni! Fiúk ti alszotok lenn. ;DD

Mark: Nekemnyolc. :D

Lewis: Nekem is. Csak puha legyen az ágy, és meleg. *-*

Kelly: Én is megyek veled aludni.

Ashley: Oké. Naa fiúk, akkor reggel találkozunk.

Kelly: Ti maradtok még?

Tony: Kicsit még beszélgetünk. :D

Mark: Igen. :)

Kelly: Rendben.

Kelly: Ahhh!! Ashley! ASHLEY!

Ashley: Mi az?! Kelly!

Kelly: Nem hiszem el, hogy nem érezted...

Ashley: Mégis mit? -.-

Kelly: Ezt a hideget... mintha valaki hátra akart volna lökni... ááh... elmondhatatlan.

Ashley: Te nagyon álmos vagy.

Kelly: Ashley, figyelj... nekem nagyon rossz érzéseim vannak, és nem az álmosság beszél belőlem.

Ashley: Otthon vagyunk... az otthon kicsit modernebb változatában. :D Csak mi vagyunk itt. :) Minden tökéletes ebben a házban.

Kelly: Szerintem nem voltunk normálisak, hogy itt maradtunk.

Ashley: Inkább alszol a parkban?

Kelly: Inkább, mint egy idegen házban.

Ashley: Nem idegen. Anya biztos felújította!

Kelly: Anya?! Hol van?? Haa?

Ashley: Nem tudom, de ezért maradtunk itt, hogy kiderítsük.

Kelly: Csak sikerrel járjunk holnap...

Ashley: Azzal fogunk. Na aludj! Jó éjszakát!

Kelly: Jó éjszakát...

Éjszaka fél 3 körül

zzZZzz

Trrrr...

Kelly: ÁÁhh!! Mi, mi ez a hang? Ez, ez, ez egy varrógép? Neem... csak álmodom... biztos, hogy álmodom.

Kelly: Nem álom... onnan a szobából jön... istenem... az az ajtó nem nyílt ki délután. :( Hogy tud Ashley úgy aludni mint a tej? Nem igaz, hogy nem ébred fel rá! Egyre hangosabb... istenem, én nagyon félek... istenem!! Miért? Miért pont én? ): Mááár síírok! Istenem... inkább a park!

Kelly: Abbahagyta...